Az összes Budapesti lakás egy helyen - a főváros
épülettipológiája
A budapesti lakásállomány majdnem 201 ezer épületet, összesítve 961061 darab lakást jelent. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk arról, ezek milyen épületek, milyen lakások, miből vannak és mennyire vastagok azok falai, milyen az ablak és a radiátor minden egyes szobában egy embernek körbe kellene sétálnia a városban, mindenhova bekopogtatnia, pontos feljegyzéseket készítenie, és az eredményeket összegeznie. Mindezt majdnem egymilliószor. De mi van akkor, ha egy lakó épp nincs otthon? Vagy nem szeretné beengedni a felmérést végző embert? De egyáltalán van-e ennyi műszaki szakember, és főleg időnk? Könnyen belátható, hogy ez irreális vállalkozás lenne. Dr. Hartmann Bálint, a F4ster Zrt. vezető kutatója csapatával egy olyan megközelítést alkalmazott, amivel ezt a sok munkát a lakóépületek tipizálásával lehet helyettesíteni.
Munkájukban csoportosították a budapesti lakhatási célú épület állományát azért, hogy az adott típusokat tulajdonságaik és számosságuk alapján el tudják helyezni főváros épületállományában. A kidolgozott felújítási csomagok szerint vizsgálható az, hogy egy-egy adott épülettípus mennyi pénzből milyen beavatkozásokkal mennyire javítható energetikailag.
Összességében azért fontos hogy a budapesti társasházak “jövöálló” újratervezését hatékonyabban végezhessük el. Ha jobban értjük, pontosan milyen épületek vannak Budapesten, pontosabb és hatékonyabb felújítási programokat tervezhetünk, így könnyebben elérhetjük a környezetvédelmi és a lakók elégedettségi céljait is.
A tipológiát felhasználva olyan döntéstámogató rendszert dolgoztunk ki, amely segíti az energetikai felújításra igényt tartó épületek priorizálását, így a reálisan felújítható lakóházakra koncentrálhatunk. Ez nagy segítség a szakpolitikai döntések meghozatalakor: a kerülethatárok és az önkormányzati elköteleződések óvatos figyelése helyett az épületek műszaki paramétereire, a lakók szociális és anyagi helyzetére koncentrálhatunk. Ha a tipológiát alkalmazzuk, felmérhetjük a fővárosi lakóépületek karbonlábnyomát, mely ismeretében helyes felújítási és energiahatékonysági programokat tervezhetünk úgy, hogy a leginkább energetikai felújítást igénylő épületeket és a legtöbb lakót érjük el, így biztosítva a rendelkezésre álló keretösszegek leghatékonyabbhatékony elköltését.
Ahány ház, annyi típus
A F4ster Zrt. összeállította a budapesti lakóházak listáját. Az alábbi ábráról érdekes adatokat olvashatunk le, például azt, hogy a fővárosban 1700 darab vályogház található, de csak fele ennyi, sőt annál kevesebb fiatal, 2018 után épült lakóépület. Jól látható, hogy a XX. század első felében rengeteg lakóépület tűnt fel, ahogy a város egyre nagyobbá vált, majd a hatvanas évek elhozta a Kádár-kockákat, és ebből csaknem annyit épített, mint amennyit a ‘80-as és ‘90-es évek családi ház trendje.
Milyen (régi) épületekben élünk?
A budapesti lakóépületeket építési időszakok szerint kategorizálhatjuk. Négy eltérő szerkezeti és energetikai tulajdonságokkal rendelkező “korcsoport” különböztethető meg, melyek eltérései jelentős hatással vannak az épületek energiahatékonyságára és felújítási lehetőségeire is. Régi építésű házak (1900 előtt): masszív falazat, nagy belmagasság, alacsony szigetelési érték. Ezek a belváros V-VI-VII-VIII. kerületeiből jól ismert házak, ahol vastag falak viszonylag sokáig tartják a meleget télen és a hűvöset nyáron, bár a nagy belmagasság miatt energiaigényes a kifűtésük.
1920-1960 között épült házak: tégla szerkezetek, vastag falak, mérsékelt hőszigetelési képesség. Ezek azok az épületek, amelyekről már nem a nagypolgári enteriőr jut eszünkbe. Alacsonyabb belmagasággal, kisebb nyílászárókkal épületek, sok esetben szalagházas, azaz több lépcsőházas konstrukcióban.
1960-1990 között épült panellakások: vasbeton szerkezetek, előregyártott betonpanelek, már jobb, de még mindig alacsonyabb energiahatékonyság, nagy felújítási igény. Ez is jól ismert épülettípus - a magasba emelkedő egyenházak kisebb alapterületű, uniformizált lakásokkal. Mivel az ilyen épületeket egyszerűbb hőszigetelni, mint például egy díszes régi bérházat, valamint az sem elhanyagolható, hogy nagyon sok panel és panelhez hasonló, de némileg más technológiával épített lakóház van a fővárosban, kézenfekvő az energetikai felújítási programot ezekre a társasházakra összpontosítani először.
A 2000 után épült lakások: modern technológiák, jobb szigetelési képességek, alacsonyabb energiafogyasztás. Az ilyen épületek már más szemlélettel készültek. Sokukban kifejezetten jó szigetelés, energiahatékony fűtési rendszer és akár központi hűtőrendszer, sőt akadálymentesítés is helyet kaphatott.
Ahol dolgunk van: a panelházak!
Budapesten az összes lakás darabszáma közül 22.1% panellakás. Erre az épülettípusra koncentrálva viszonylag kevés projekttel sok lakást érhetünk el, és mivel a panelházak sokszor hasonló kialakításúak, sőt, sok esetben konkrét “másolatai” egymásnak - gondoljunk a lakótelepek ismétlődő épületeire - nem kell egyedi, speciális megoldásokat, ami gyorsítja és költséghatékonyabbá is teszi az épületek energetikai felújítását. Továbbá ezeknél az épületeknél már rendelkezünk korábbi tapasztalatokkal, így a felújítás replikációs potenciálja magas - ha a Kossuth utca 6, 8, 10 és 12 ugyanolyan épületeket jelent, a hatos szám tapasztalati gyorsítják a munkát a nyolcas, a tízes és a tizenkettes esetében is. Az így felújított épületek látványosak és sokakra gyakorolhatnak szemléletformáló hatást, így a felújítási kedv is nőhet.
