Március 5-én megtartottuk a Budapesti Klímaügynökség kettős rendezvényét: sajtónyilvános szakértői beszélgetést és az energetikai felújítás iránt érdeklődő budapesti közös képviselők workshopját szerveztük meg a Kastner Kommunity-ben.

A sajtó munkatársai meghallgatták Ámon Ada, a Klímaügynökség vezetőjének előadását, melyben kifejtette, hogy a budapesti energiafelhasználás java a lakóépületekhez köthető, ezen belül pedig jelentős részt képviselnek az ipari technológiával épült, a köznyelvben “panelházként” ismert társasházak. Ezek az épületek nagy számban vannak jelen Budapesten – hőszigetelésük és energetikai felújításuk pedig könnyebben lebonyolítható, mint a bérházaké –, továbbá belátható időn belül komoly energiamegtakarítás érhető el velük, a Klímaügynökség fókuszában jelenleg a panelházak állnak.

Hartmann Bálint, a F4STER – Future 4 Sustainable Transport and Energy Research Institute kutatója bemutatta a most induló Zöld Panelprogramhoz felhasznált, a cég által készített épülettipológiát, amelynek segítségével több aspektus, így főként energetikai szempontok szerint kategorizálhatók az épületek és így meghatározható, hogy energiamegtakarítás szempontjából melyik típus hordozza a legnagyobb potenciált.

Wertán Zsolt, az Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft. ügyvezető igazgatója prezentációjában bemutatta a cég által korábban előkészített, megvalósított és ellenőrzött projekteket, valamint példákon keresztül érzékeltette a pontos és szigorú műszaki ellenőrzés fontosságát és előnyeit.

Csoknyai Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetője, egyetemi docens, épületenergetikai szakértő átfogó képet adott a budapesti lakóépületek energetikai állapotáról, és megvilágított az egyes típusok felújításával járó néhány jellegzetes nehézséget.

A sajtó kérdéseit és egy szünetet követően az esemény a második résszel, a közös képviselők workshopjával folytatódott. Panelházak közös képviselőit hívtuk meg, akik a Zöld Panelprogram célcsoportját jelentő épületeket kezelnek. Varga Zoltán energetikai tanácsadó előadásában hasznos, gyakorlati tanácsokkal látta el a házkezelőket, és kiemelte a határozathozatalt megelőző, döntési kényszer nélküli tajékoztatások jelentőségét. A szakember tapasztalata szerint a 3-5 ilyen kötetlen, problémafelvetéseket és javaslatgyűjtéseket is tartalmazó lakógyűlés nagyon nagy mértékben hozzájárul ahhoz, a lakóközösség magáénak érezze felújítást, megértse a vele járó nehézségeket és előnyöket, és így a döntés egyértelmű támogatottsággal, könnyen megszülessen.

Ezt követően a meghívottak kerekasztalbeszélgetésekben vettek részt az energetikai felújítás három kulcskérdésével foglalkozva. Munkatársaink témavezetésével megvitatták a pályázat és felújítás jogi ügymenetét, a műszaki tudnivalókat, valamint a felújítás finanszírozási lehetőségeit.

Az esemény külön vendége volt Bovier György, a főváros esélyegyenlőségi és akadálymentesítési tanácsnoka, aki prezentációja során arról beszélt, hogy a panelházak energetikai felújításával egyidőben meg kell vizsgálni az egyes épületek akadálymentesítésének lehetőségeit is. Mint kiemelte, az akadálymentes közösségi közlekedés, a kényelmesen megközelíthető otthon és a bárki által használható városi infrastruktúra nem csak a kerekesszékesek, hanem az idősek és a kisgyerekes családok számára is kiemelten fontos.