A Budapest CARES projekt keretein belül a Városkutatás Kft ismertette energiahatékonysági felmérésének eredményeit. A kutatás célja az volt, hogy szociológiai szempontból feltérképezze a város lakóépületeinek állapotát, különös tekintettel az energiahatékonysági beruházásokra és az energiaszegénység helyzetére. A vizsgálat eredményeit a következő fontos megállapításokban összegezhetjük:

Az épületek kora meghatározó tényező

A kutatás eredményei egyértelmű összefüggést mutatnak az épületek kora és azok fizikai állapota között. A 1946 előtt épült épületek, különösen a családi házak és társasházak, jellemzően rossz állapotban vannak; ezek tulajdonosai sokkal nagyobb arányban tartják szükségesnek az energiahatékonysági felújítást, mint a későbbi építésű ingatlanok lakói. Az 1991 után épült modern épületekben élők viszont jellemzően nem érzik szükségét ilyen beruházásoknak.

‍

Energiapazarlás és felújítási igények

Az energiapazarlás és a felújítási szükségletek elsősorban a régi épületekben jelentkeznek. Különösen a 1946 előtti ingatlanok igényelnek sürgős beavatkozást, mivel ezek az épületek gyakran elavultak, és jelentős energiahatékonysági problémákkal küzdenek. Az energiahatékonyság javítása nemcsak az épületek állapotán, hanem a lakók fűtési költségein is nagyban javítana.

Energiapolitikai kihívások és az energiaszegénység

Az energiaszegénység leginkább az alacsony jövedelmű, idősebb, kevésbé iskolázott lakosokat érinti, akik rossz állapotú, régi épületekben élnek. Az ilyen háztartások számára elengedhetetlen a célzott pénzügyi támogatás, hogy lehetőségük nyíljon energiahatékonysági felújítások megvalósítására.

‍

Segítségnyújtásra való nyitottság

Bár sok lakónak anyagi nehézséget jelent a felújítás, a kutatásból kiderült, hogy a legtöbb lakó nyitott a segítségnyújtásra. Különösen fontosnak tartják a pénzügyi támogatás igénybevételét, de szívesen fogadnának technikai segítséget és tanácsot is a kivitelezők kiválasztásában. A panelházak és régi társasházak lakói különösen nyitottak a segítségnyújtásra, míg a régi családi házak tulajdonosai kevésbé kérnek támogatást.

Ajánlások

A kutatás alapján egyértelmű, hogy a 1946 előtt épült családi házak és társasházak felújítása kiemelten fontos lenne az energiahatékonyság növelése érdekében. A lakók pénzügyi támogatásával és hosszú távú kedvezményes hitelekkel jelentős előrelépés érhető el Budapest energiahatékonysági célkitűzéseinek megvalósításában.

Ez a kutatás egyértelműen rámutat, hogy a budapesti lakások energiahatékonysági felújítása nemcsak a város klímasemlegességi céljait szolgálja, hanem javítja a lakók életkörülményeit és csökkenti a háztartások energiafogyasztását.

‍