Magyarország legnagyobb lakóépülete nagy is, hatékony is
Budapesten áll egy hatalmas épület, mely nem csak a kerület és a főváros, de Magyarország legnagyobb lakóépülete is.
De az óbudai faluház nem csak a mérete miatt izgalmas. Ez egy olyan, 15 évvel ezelőtt megvalósult energetikai felújítási projekt, ami jó minta a mai lakótelepi házak környezetkímélőbbé, gazdaságosabbá és esztétikusabbá tételéhez.
Az óbudai Szőlő utcában a 66. És a 94.-es házszámok között áll ez a monumentális épület, amely 1970-ben épült. Szerkezetét tekintve előregyártott vasbeton panelekből álló szalagház, amelyet a 43. Számú Állami Építőipari Vállalat épített a Budapesti Házépítő Kombinát I. Számú Házgyárával együtt.
.jpg)
Nagy, sőt annál is nagyobb számok
Az épület 15 lépcsőházból áll, a lépcsőzést egy-egy lift váltja ki a lakók kényelme érdekében. A 338 méter hosszú házat már körbejárni is felérhet egy egészségügyi sétával, három kör az épület kerületén egy több mint két kilométeres túrát jelent.
Az egyetlen síktöréstől eltekintve tipikus panelházat látunk - a töréssel tudták az építészek (Mező Lajos és Hollai György) lekövetni a Szőlő utca ívét - a földszinten garázsok és üzlethelyiségek váltják egymást, ezeket oszlopok és egy közlekedő “árkád” választ le az utcáról. Ezek fölött futnak a közművek csövei és kábelei, azaz a gépészeti szint, majd indulnak a lakások szintjei, melyekből 886-ot tartalmaz az épület.
A házat okkal nevezik (nem hivatalosan) “Faluháznak”; nagyjából 3000 lakója van az épületnek, ami megfelel egy kisebb vidéki falu átlagos lakosszámának.
A tervezők eredetileg 50-60 év élettartammal számoltak a hatalmas lakóház jövőjét nézve. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi év után az épület összeomlana, de ekkora, vagyis a 2020-as évekre vált aktuálissá a ház energetikai felújítása. Ezt megelőzve a 2000-es évek elején elkezdődött a Faluház felújítása, ami energetikai felülvizsgálatot és komoly korszerűsítést jelentett.
Az energetikai felújítás 2003-ban kezdődött. Ekkor modernizálták az épület összes lakásának radiátorait - egyéni szabályozószeleppel látták el őket, mellyel lehetővé vált a lakások helyiségeinek független hőmérséklet-beállítása. Így, ha egy lakó például elutazik, lejjebb veheti a fűtést, ha valaki pedig melegebbet akart a téli hónapokban, igényei szerint állíthatja át.
Az energetikai felújítás második lépésében 2009 júliusa és decembere között a Faluház homlokzatára modern, 10 centiméter vastag külső hőszigetelés került, valamint minden nyílászárót modern rendszerűre cseréltek. Ezzel hatalmas energia megtakarítást ér el az épület, ami már önmagában komoly eredmény és előre mutató gondolkodás, de a munkáknak itt még nem lett vége. A korábbi unalmas, szépnek nehezen mondható szürke panel épületet zöldre és kékre színezték. Az épület teteje sem olyan már, mint a korai ‘70-es években: a felszerelt napkollektorok évente ~1138 Megawattóra megtermelt hőenergiával járulnak hozzá a ház használati melegvíz ellátásához.
Mibe került mindez?
Az akkori áron 1,2 milliárd forintos felújítási költségből a lakók 27% önrészt fizettek ki. Negyven százalékot vállalt át a III. kerületi önkormányzat, a fennmaradó 33 százalékot pedig a állami költségvetés panelprogramja fedezett, melyhez az Európai Uniótól is nyertek még egymillió eurónyi támogatást.
Az energetikai felújításnak köszönhetően Faluházban a fűtési költségek a felére, a melegvíz előállításának költsége pedig a kétharmadára csökkent, a befektetés a lakók szempontjából nagyjából három év alatt térült meg.
A III. kerületi Faluház egy korai mintája a tudatosan és alaposan elvégzett energetikai felújításnak, amely az egyértelmű gazdaságossági előnyökön túl esztétikai értelemben is egy jelentős minőségi váltást jelent. A lakók így már egy hatékonyan és féláron fűthető, modernizált, komfortos épületben élnek, egyaránt kímélve pénztárcájukat és a környezetet is.
Mivel hasonló, bár kisebb méretű lakóházból rengeteg van a fővárosban, a Budapesti Klímaügynökség a hasonló lakóházak energetikai felújításához nyújt segítséget.