Budapesti rossz és jó fűtési gyakorlatok
Fűtünk fűvel-fával. A budapesti rossz és jó fűtési gyakorlatok
Bár Budapest egy európai metropolisz, hiszen van metróhálózatunk, felhőkarcolónk, királyi kastélyunk, dugóink és több mint másfél millió lakosunk, a városlakók egy része még mindig szilárd tüzelőanyaggal üzemelő berendezésekkel vészeli át a telet. Sajnos számos esetben olyan tüzelőanyagot használnak, ami a környezetet és az egészséget is erősen terheli. Ez a jelenség túlmutat az egyes háztartások döntésén, a rossz fűtés egy társadalmi-gazdasági probléma, amely megoldásához elsőként állami, majd önkormányzati erőforrásokra lenne szükség. Cikkünkben bemutatjuk, hol van a legnagyobb szükség a fűtés modernizálásra Budapesten.
Hideg van, fűteni kell!
A külvárosokban több helyen észlelhető, hogy télen itt-ott sötét, nehéz füst gomolyog, amely kellemetlen szaggal is jár. Sajnos igaz, hogy vannak Budapesten olyan háztartások, amelyek számára anyagilag és/vagy fizikailag nem elérhető a gáz- vagy a távfűtés, nincs lehetőség modern fűtési rendszer kiépítésére és azzal kell fűteniük, ami van. Anyagi helyzetük miatt, esetleg nemtörődömségből, vagy tájékozatlanságból a nagy hidegekben sokan kezelt bútorlapot, még rosszabb esetben vegyes hulladékot (köztük például műanyagot) égetnek el, ami több szempontból is komoly probléma.
A nem megfelelő vagy rosszul eltüzelt anyagok égetése olyan füsttel jár, ami súlyosan egészségkárosító lehet. A fa - főleg a nedves fa - és a széntermékek égetése különböző káros anyagok kibocsátásához vezet. A füst nagyon apró szemű szállópor részecskéket tartalmaz, szén-monoxidot, nitrogén-oxidokat és szerves vegyületeket is, amelyek légzőszervi megbetegedéseket, szív- és érrendszeri problémákat, valamint daganatos megbetegedéseket is okozhatnak. A különösen érzékeny csoportok, például a gyermekek, idősek és krónikus betegségben szenvedők még nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
A szintetikus anyagok – amiből sok van a háztartási hulladékban – égetése még sokkal jelentősebb légszennyezést okoz mint a (nedves) fáé, a hulladékégetésnek emiatt jogi következménye is van: komoly összegű hatósági bírság szabható ki arra, aki ilyen anyagokat éget el. Végezetül fontos megemlíteni, hogy a nem megfelelő szilárd tüzelőanyagok használata veszélyes is lehet, mert a kéményben lerakódott kátrány dugulást okozhat, így a füst visszaáramolhat a lakásba vagy a tűz hirtelen belobbanhat a kéményben és megfékezhetetlenné válhat.
Hányan és hol fűtenek szilárd tüzelőanyaggal?
A 2022-es népszámlálás adataiból tudjuk, hogy Budapesten jelenleg is körülbelül húszezer háztartás használ szilárd tüzelőanyagot a fűtéshez. Legnagyobb részük (kb. 15 ezren) gázfűtéssel párhuzamosan teszik ezt, majdnem ötezren csak fát használnak, míg több száz háztartás széntermékekkel fűt.
A lenti ábrán látható, hogyan oszlik meg a szilárdtüzelés kerületi szinten. Ez a peremkerületekben a legjellemzőbb, például a XXIII. és a XVII. kerületben, ahol az összes háztartás 11, illetve 9 százaléka fűt szilárd tüzelőanyaggal.
Mivel fűtenek a többi háztartásban?
Budapesten, mint az ország többi részén is, a lakók elsősorban gázzal fűtenek. Igaz, hogy a gázfűtés sem mondható zöldnek; a földgáz egy fosszilis és véges energiahordozó, de kétségtelen, hogy kisebb mértékben szennyezi a levegőt, valamint a megfizethetősége miatt is ennyire népszerű fűtőanyag. Sajnos tipikus jelenség, hogy az “átlagos gázfogyasztás” mértékét átlépve azonnal sokkal magasabb gázár kerül kiszámlázásra, ezért a családi házakban élők ekkor “fűtenek hozzá” szilárd tüzelőanyagokkal. Ennél sokkal jobb, környezet- és egészségkímélőbb gyakorlat, ha a gáznál olcsóbb elektromos fűtést használjuk kiegészítésként.
A fővárosi távfűtési rendszerbe nagyjából 240 ezer lakás van becsatlakoztatva. A levegőszennyezettség visszaszorítása szempontjából ez egy jó szám, hiszen a távfűtés a lakóövezetben nem jelent károsanyag-kibocsátást. Azonban sok távfűtéses társasházban még mindig nem szabályozható a fűtés lakásonként, pedig úgy komfortosabbak és még energiahatékonyabbak is lennének a távfűtéses otthonok. A III. kerületi Faluházban az épület energetikai felújítása során minden radiátorra szabályozó szelepet szereltek, így a hatalmas szalagház minden lakója maga állíthatja be, mennyire legyen meleg az otthona.